Keresztény Értelmiségiek SzövetségeLogoJelmondat

Kapcsolat

Keresztény Értelmiségiek Szövetsége
Győri Szervezete

Székhely:

1016 Budapest, Aladár u. 17.

Postacím:

H-9030 Győr,
Dinnyés utca 32.

Tel.: 36/96/332-504
E-mail:  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

2017. október 18.

Leírás

 

Változások az egyház és a politikai hatalom kapcsolatában a pártállami diktatúra idején

 

 

 

2017. október 18-án „Változások az egyház és a politikai hatalom kapcsolatában a pártállami diktatúra idején” címmel tartott előadást Petes Róbert egyháztörténész. A történelem tanári és hittanári végzettségű fiatal kutató az 1945-1990 közötti időszakot vizsgálva végzi munkáját.

 

Előadása elején részletes történeti kortükröt állítva elmondta, hogy kerültek az egyházak fokozatosan a pártállam, a Kommunista Párt uralma alá. 1945 előtt a népegyháznak nevezett időszakban szinte az egész ország lakossága tartozott valamelyik egyházi közösséghez. Ezt követően a koalíciós kormányzás átmeneti időszaka kezdődött, melyben egyre erősebb lett a kommunista befolyás, az iskolabezárások, szerzetesrendek betiltása, a földvagyon elkobzása, a vallási egyesületek felszámolása mind az egyház, a vallás teljes felszámolására irányultak. A párt vezetői ugyanakkor a rendszer-stabilizáció miatt bizonyos engedélyekre kényszerültek.

 

1956-ban egy újabb fordulópont következett. A katolikus papság nem vállalt szerepet sem a forradalom előkészítésében, sem a kitörése alatt, elsősorban szociális segítséget igyekezett nyújtani a lakosságnak, a híveknek. Kiemelkedő egyéniségként említette az előadó a győri Papp Kálmán megyéspüspök nevét és Grősz József kalocsai érsek nevét. Ennek ellenére a kádári hatalom támadást indított az egyház, a papok ellen, megemlítve a Fekete hollók néven elhíresült persorozatot.

 

Hallhattunk az Állami Egyházügyi Hivatal, mint nyílt és a Politikai Rendőrség, mint a titkos megfigyelő szervek működéséről. Mindegyiket az elrettentés célzatával, a lakosság félelemben tartására hozták létre. Az előadó kiemelte a kor áldozatai közül, Mindszenty József hercegprímás, bíboros és Lénárd Ödön atya nevét.

 

Petes Róbert az ügynöki hálózat megszervezéséről konkrét, adatok birtokában négy esetről számolt be, melyekhez kutatásai során hozzájutott. Így ismerhettük meg négy ember beszervezésének történetét, kettőt név szerint, kettőnek az életét név nélkül. Búzás József győri egyházmegyés pap életpályáját igen, de őt magát nem tudták megtörni, Polgár Vilmos bencés szerzetes a politikai rendőrség zaklatásainak következtében vált az egyházüldözés áldozatává.

 

Sok-sok út, sok-sok emberi tragédia húzódik meg ezek mögött az emberi sorsok mögött.”- mondta az előadó. „Arra sarkall bennünket, hogy kutatásainkat ítélkezés nélkül végezzük, minket nem terhel ennek a kornak a felelőssége. Valóban súlyos korszakkal állunk szemben. …egyházi szinten az a feladatunk, hogy objektív módon igyekezzünk ezt a kort feltárni.”