Keresztény Értelmiségiek SzövetségeLogoJelmondat

Kapcsolat

Keresztény Értelmiségiek Szövetsége
Győri Szervezete

Székhely:

1016 Budapest, Aladár u. 17.

Postacím:

H-9030 Győr,
Dinnyés utca 32.

Tel.: 36/96/332-504
E-mail:  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

2018. május 29.

Leírás

 

Mandics György: Mátyás király titkai

 

A Nemzetpolitikai Államtitkárság 2018-ra Mátyás emlékévet hirdetett a király megválasztásának 560. születésének 575. évfordulója alkalmából. Győr, büszkélkedhet a Győri Corvinaként ismert tárgyi emlékkel, melynek hasonmás kiadásának ünnepségére a győri KÉSZ is meghívást kapott. Már ez is jó indítást adott az emlékévhez, így május 29-én ezt az eseménysort folytatva hívtuk meg Mandics György, írót, költőt, kutatót. 2000 óta már Budapesten él, 50 éve a magyar kultúra szolgálójaként ismerik. Az utóbbi években jelent meg számos magyar írástörténettel foglalkozó írása, melynek részeként említhető Janus Pannonius kapcsolata a rovásíráshoz. Janus Pannonius és a rovásírás című könyve új perspektívába állította Mátyás korát, az őt körülvevő kortársakat.

 

Mandics György bevezetőjében elmondta, hogy 2008-ban kezdett foglalkozni a rovásírás kutatásával. Kutatói tevékenységét illetően voltak, vannak kételkedők, de a 10 éves munkásság bizonyította azt is, hogy van igény erre a munkára.

 

Előadásában részletesen megismerhettük Mátyás király korát, melyben az uralkodó származására utaló adatokkal bizonyította, hogy nem királyi családból származott. Részletesen kitért Vitéz János, Mátyás nevelőjének jelentőségére, életére, kutatásai szerint nem teljesen pozitív jellemrajzára.

 

Hallhattunk Mátyás három házasságáról, melyből kiemelten mutatta Beatrix – általa feltárt – nem jellemvonásait, melyek alátámasztják az utódlás témakörét is.

 

Mandics György kutatásait a reneszánsz korában élő írók, krónikások, a rovásíró deákok, hegedűsök és költők rovásírásos forrásaira hivatkozva írta meg könyvében.  Kutatásai szerint Janus Pannonius megismerhette a székely rovásírást, illetve felismerhette, hogy ez volt „az az aranykapu, amelynek segítségével a ferencesek a magyarság addig meg nem szólított széles tömegeit elérték, s ezzel megvalósították a keresztény hit mély beágyazását a magyarság körébe”. 

 

Említette Nyujtódi Miklós szerepét, aki maga adta át, Janusnak a rovásírásos feljegyzéseket. Mandics szerint Váradi Péter, Mátyás udvarának szellemi életének vezetője szelektálta Janus Pannonius műveit, így a rovásírásos feljegyzések nem kerültek napvilágra.

 

Mandics György a rovásírás kutatásaiból olyan titkokat vélt felfedezni, melyek eddig nem kerültek a nyilvánosságra. Bízik abban, hogy a további feltáró munkák előbbre viszik a megismerő munkát.

 

A jelenlévők megvásárolhatták Mandics György tizenkét fejezetből álló könyvét, melyben ábrákkal is alátámasztott részletes, érdekfeszítő leírásokkal emeli ki Janus Pannonius kötődését a rovásíráshoz.