Keresztény Értelmiségiek SzövetségeLogoJelmondat

Kapcsolat

Keresztény Értelmiségiek Szövetsége
Győri Szervezete

Székhely:

1016 Budapest, Aladár u. 17.

Postacím:

H-9030 Győr,
Dinnyés utca 32.

Tel.: 36/96/332-504
E-mail:  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

2018. március 22.

Leírás

 

Teltházat vonzott Németh Péterné Erdélyi Gizella Wass Albert estje, amit az író születésének 100. és halálának 20. évfordulója alkalmából rendeztünk meg. A nyugdíjas tanárnő kedvenc költőinek, íróinak az életét tanulmányozva tart előadásokat. Néhány évvel ezelőtt Sík Sándor pap-költő költeményeit tolmácsolta, amikor már megismertük előadói készségét, a versek iránti rajongását. Előadó-művészetéből kicseng az őseink, művészeink, hőseink iránt érzett szeretet, tisztelet. Csak az ilyen ember tudja mindazt úgy közvetíteni, ahogy ő teszi. Vélhetően ezért is lett többek között Wass Albert tisztelője, életének gondnoka, hazaszeretetének ápolója.

 

Az est Wass Albert Látható az Isten című versével kezdődött, majd a költő életrajzából tudtuk meg, hogy anya nélkül nőtt fel, ezáltal magányosnak érezte magát, édesapja szerette, ennek ellenére idegen maradt számára. Hányattatott élete volt Romániában, ennek ellenére mindig visszavágyott Erdélybe. Élete legszebb pillanataként emlegette azt az időt, amikor 1940-ben visszacsatolták Erdélyt. 1945-ben el kellett hagynia hazáját, emigráns íróként is minden későbbi írása Erdélyről szólt, melynek elsőként két gyönyörű példáját hallhattuk: Amikor a bujdosó Istennel beszél, és a Dalol a honvágy című verseket. Ezt követően hallhattuk az Üzenet haza című versét, amely az összetartozást, a kitartást sugallja.

 

Távollétében Romániában halálra ítélik, amikor megírja a Hontalanság hitvallását, ami ars poétikája is egyben. Erdélyi Gizella megható módon közvetített egy részletet az Adjátok vissza a hegyeimet regényből, ami szerinte egy sikoly, ami felrázza a világot.

 

1952-ben távozott Amerikába, ahol egyetemen oktatott, és nagy fájdalommal vette tudomásul, hogy az ott élők – még a professzorok is – milyen hamis képet alkotnak a magyarokról. Saját költségén kis füzetekben megjelentette Erdély igaz történelmét, hogy a történelemhamisítást cáfolva megismertesse a valóságot. Bízott az ott élő magyarok anyagi segítségében, de csalódnia kellett, ekkor mondta, hogy nagypéntekes nemzet vagyunk, sajnos nem tudunk összefogni. Ezen gondolatokat tartalmazza a Nagypénteki sirató című vers is. Ő azonban optimista volt, megírta az Intelem című versét is, ami a kivezető utat jelöli számunkra.

 

Az est az Üzenet című verssel záródott, mely a közelgő húsvét titkára utalt, de egyben az április 8-ai választások előtti biztatás hangjait is felfedeztük benne.

 

 „A hagyaték megmarad, mert Istentől való s ezáltal elpusztíthatatlan. Eljő az idő -s alighanem már itt is van- ,amikor fiatal, erős izmú és tisztára mosott lelkű krónikások fölkapják az elejtett szálat, s viszik tovább a beteljesedés felé, míg csak be nem következik a krisztusi ígéret: "... és az igazság szabadokká tészen!" …Az igazak jövendőjét a szellem ereje formálja, s az Úr ereje emeli magosba. Bízzatok, magyarok! A rabság és szenvedés napjai megszámláltatva. A szabadság hajnala dereng. Vigyázzátok a mustármagvakat!"