Keresztény Értelmiségiek SzövetségeLogoJelmondat

Kapcsolat

Keresztény Értelmiségiek Szövetsége
Győri Szervezete

Székhely:

1016 Budapest, Aladár u. 17.

Postacím:

H-9030 Győr,
Dinnyés utca 32.

Tel.: 36/96/332-504
E-mail:  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tíz éve állunk KÉSZ-en

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kongresszus!

"Az Isten küld, testvéreim tinéktek
Hogy sugarai eleven tüzét,
Amik Arcáról a szívembe égtek
Sugározzam csendesen szerteszét,
A testvéreknek, kik az éjben járnak.
Az Isten küldött, szentjánosbogárnak" -

így önti rímbe Sík Sándor az isteni hívásra-küldésre adott Igen-jét. Elsõ megközelítésben teljesen magától értetõdõnek tartjuk, hogy az Úristen hívására illetve küldésére a Krisztus-követõ teremtmény "Igen"-nel válaszoljon. Pedig az Úristen által elvárt "IGEN" nem is olyan egyszerû, nem is olyan könnyû. Egyértelmûnek és visszavonhatatlannak kell lenni, ami azt jelenti, hogy élete során az embernek a legkülönbözõbb élethelyzetekben is mindig az elsõ döntés, az elsõ IGEN fényében kell újra döntenie. Ezzel kapcsolatban egy hibátlan példa áll elõttünk: a keresztény ember számára egyetlen járható út Mária igenje, amelyben nincs "ha", nincs feltétel, nincs visszavonás, nincs kizárás, teljesen egyértelmû: "Legyen nekem a Te igéd szerint!" Teljes ráhagyatkozás a felfoghatatlan, de abszolút hûségû Istenre. Mária "Igen"-jével az isteni tervben szereplõ emberi megváltás veszi földi kezdetét; nem kevesebbrõl van szó.

Most azért ünnepelhetjük keresztény államiságunk 1000 éves évfordulóját, mert elsõ szent királyunk egész népe nevében mondott feltétel nélküli "IGEN"-t a Krisztus-hit megvallására, a kereszténységre. Ez az IGEN nem csak politikai racionalitás volt, hanem hitbéli sziklaszilárd meggyõzõdés is. Fiának szóló Intelmekben írja, hogy "…parancsainkban a szent hitet tesszük elsõ helyre … A hit tehát melyrõl beszélek, a következõ: higgy erõsen a mindenható Atyaistenben, minden létezõ létrehozójában, és az õ egyszülött fiában, a mi Urunkban, Jézus Krisztusban, kit az angyal meghirdetett, ki Szûz Máriától született, az egész világ üdvösségéért a keresztfán szenvedett, és a Szentlélekben, ki a prófétákból s az apostolokból, valamint az evangélistákból szólott, mint egyetlen tökéletes, oszthatatlan, szeplõtelen istenségben, és kétely hozzád ne férjen. Ez a katolikus hit, melyben (miként Athanasius mondja) ha akárki híven és erõsen nem hisz, semmiképp sem üdvözül." Ennek a mély Isten-hitnek ismeretében nem csodálkozunk azon, hogy halálos ágyán a magyar keresztény államiságot megtestesítõ szent koronáját Szûz Máriának oltalmába helyezi. Ez az -egyébként életének utolsó - "IGEN"-je lesz megmaradásunk záloga, amelyben - Mária IGEN-jéhez hasonlóan - nincs "ha", nincs feltétel, nincs visszavonás, nincs kizárás, teljesen egyértelmû. Ennek fényében értjük meg, hogy vérzivataros századok, elnyomás és "oly sok viszály után, megfogyva bár de törve nem, él nemzet e hazán."

Tisztelt Kongresszus!

Egy nemzet csak úgy építheti jövõjét, ha ismeri múltját és felhasználja annak történelmi tapasztalatait. Itt állunk a XXI. század küszöbén, amely vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Az újradöntés a nemzet életében a kereszténységre adott elsõ, visszavonhatatlan szentistváni IGEN jegyében születhet csak meg. De hogyan várható ez el népünktõl a kommunizmus agymosó, hitromboló, egyház-pusztító 40 éve után? Újraevangelizálással. "Ez a szervezet azért jött létre, hogy részt vegyen a kereszténység és magyarság újjáalakításában- írta 10 éve a szervezet megalakulásakor az azonnal elindított havi lapunkban a JEL-ben néha dr. Csanád Béla teológiai professzor, alapító elnökünk. Majd így folytatta: "Semmiféle politikai és gazdasági reform nem lehet igazán eredményes az ember bensõ lelki - erkölcsi - átalakulása nélkül, még kevésbé hit nélkül." Most 1999-ben elmondhatjuk - idézve elõadásom címét - hogy "10 éve állunk KÉSZ-en" arra, hogy teljesítsük az Úr Jézus mennybemenetele elõtt apostoloknak parancsba adott szavait: "Menjetek, tegyetek tanítványommá minden népet!" (Mt 28,18) Vagyis "10 éve állunk KÉSZ-en" az evangelizációra, azaz a keresztény élet tanúságtétellel (tehát tettekkel és szavakkal) történõ hirdetése.
A küldetés, a tanúságtétel kötelezettsége minden kor minden keresztény emberének szól, mivel minden megkeresztelt és megbérmált hívõ a keresztségben és bérmálásban missziós feladatot kapott.
De hát mi a keresztény tanúságtétel?

A tanú a jogi nyelvbõl vett fogalom, olyan személyt jelent, aki az általa látott, hallott, megtapasztalt tényt, eseményt igazolja a bíróság elõtt.

A Szentírás szerinti újszövetségi tanúnak is arról kell tanúskodni, amit látott, hallott, megtapasztalt. Ilyen értelemben újszövetségi Tanú ELSÕSORBAN Jézus Krisztus, aki a mennyei Atyáról tanúskodik, mondván: "Én az Atyától származom, és Tõle jöttem. Nem magamtól jöttem, hanem Õ küldött" (Jn 8,42)

MÁSODSORBAN az újszövetségi tanú ismérvnek az apostolok felelnek meg, akik viszont Jézusról tanúskodnak: "Mi nem hallgathatunk arról, amit láttunk és hallottunk." (Ap.Csel. 4,20) Szent Péter apostol - Júdás helyett - Mátyás apostollá választásakor kifejezetten hangsúlyozta, hogy a megválasztandó egyén TANÚ legyen, mondván: Szükséges tehát, hogy valaki azok közül, akik mindig velünk tartottak, amíg az Úr jézus közöttünk járt-kelt - tudniillik János keresztégétõl fogva egészen mennybemenetele napjáig - velünk együtt tanúskodjék az Õ feltámadásáról."

HARMADSORBAN: újszövetségi tanúk vagyunk mi, Jézus Krisztus Egyházának tagjai. Fõpapi imájában Jézus az Egyházért -értünk - így imádkozott: "De nem csak értük (t.i. a tanítványokért) könyörgök, hanem azokért is, akik szavukra hinni fognak bennem (Jn 17,20) Nekünk errõl a Krisztusba vetett hitrõl a keresztségben és a bérmálásban kapott küldetésünk révén kell tanúságot tennünk: mégpedig keresztény életvitelünkkel igazolt keresztény tanítás terjesztésével, amit Urunk Jézus e szavakkal adott parancsba: "Menjetek, tegyetek tanítványommá minden népet.

A tanúskodáshoz megfelelõ bátorság is kell. VI. Pál pápa mintha nekünk üzenné: "Keresztény élet nem képzelhetõ el a Bátorság sarkalatos erénye nélkül Szent Pállal mondjuk: Legyetek erõsek! Csak így lehetünk teljes értékû keresztények. ERRE KÖTELEZ A KOR, AMELYBEN ÉLÜNK." Mi KÉSZ-tagok tegyük hát dolgunkat: Krisztus szeretetet sürget minket. (2 kor 2,14)

Hogyan evangelizáljunk?

Tisztelt Kongresszus!

Engedjék meg, hogy a kérdés elméleti oldalról való megközelítése helyett arról számoljak be, hogy a gyõri KÉSZ hogyan próbál megfelelni ennek - az alapszabályban rögzített - tudatos kötelezettségû vállalásnak.


Egy keresztény közösség alapvetõ jellemzõje a közös ima. "Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyûlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük" - olvassuk Jézus közös imára buzdító szavait a Mt 18,20-ban. Elsõsorban, és mindenek elõtt imádkoznunk kell a kegyelemért, hogy evangelizációs küldetésünknek megfeleljünk. Erre nagyszerû lehetõséget nyújtanak a KÉSZ-misék, zarándoklatok. Rendszerint évente 2 zarándoklatot szerveztünk, egyet Gyümölcsoltó Boldogasszony táján, úgynevezett családi zarándoklatot az ifjabb korosztálynak, egyet Kisboldogasszony táján az idõsebb korosztálynak. Ez év tavaszán Virágvasárnap elõtti szombaton a Tihanyi Apátságban Korzenszky Richárd atya szerzett lelki feltöltõdést a zarándokoknak. Örömmel számolok be õszi, október 23-a és 30-a között végzett nyolc napos lourdesi zarándoklatunkról, melyen a csodálatos lelki vezetést ezúton is megköszönöm országos elnökünknek dr. Osztie Zoltán atyának. Erre a zarándoklatra az ifjú (fõiskolás, egyetemista) korosztályt, az ifjú diplomásokat, és az aktív dolgozó korosztályt hívtuk azzal a határozott, nem titkolt céllal, hogy fiatalítsuk a KÉSZ-t. Hálatelt szívvel kérjük az Úristen kegyelmét az idõsebb, nyugdíjas korosztályra, akik áldozatok vállalásával mentették át a kereszténységet a III. évezredre. Érdemeik elismerése mellett ugyanakkor világosan kell látni, hogy a XXI. század akkor lesz keresztény, ha a mai ifjú korosztály keresztény lesz és szerepet vállal a közéletben. Ezt az ifjú korosztályt várjuk a KÉSZ-be, szeretnénk, ha bekapcsolódnának munkánkba, szívesen átadjuk tapasztalatainkat, szeretnénk, ha részt vennének a szervezet irányításában is. Más szóval: az utánpótlásról kíván gondoskodni a gyõri KÉSZ. A nyolc napos lourdesi zarándoklaton - egyesületünk spirituális jellegének megfelelõen - mélyen töltekeztünk lelkiekben a reggeli-esti közös zsolozsmák, a naponta végzett közös rózsafüzér imádkozás, naponta Zoltán atyának köszönhetõen igazi ünnepként megélt szentmiséken való közös imádkozás eredményeképpen. Minden nap más szándékra ajánlottuk szentmisénket: Az indulás napján a gyõri könnyezõ Szûzanya kegyképe elõtt bemutatott szentmisét a zarándoklat szándékaira (a KÉSZ eredményes evangelizációjáért, a magyar családokért, hazánkért) ajánlottuk fel. A 2. napon a Monacoi Katedrálisban bemutatott szentmisén az otthon maradottakért imádkoztunk, a harmadik napon Avignonban a magyar családokért, a negyedik napon Lourdes-ban - az elsõ lourdes-i szentmisénket - a magyar miniszterelnökért és kormányáért, az ötödik napon Lourdes-ban - a második lourdes-i szentmisénket - a magyar nemzetért, a hatodik napon Lourdes-ban, a harmadik lourdes-i, a Grottánál bemutatott szentmisénket a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége élõ és meghalt tagjaiért, a hetedik napon a torinoi Dómban, a halotti lepel mögötti oltárnál a zarándoklat résztvevõiért ajánlottuk fel, a nyolcadik napon pedig, hazafelé tartva az ausztriai Mariasaal-ban hálaadó szentmisén vettünk részt. Lelki életünk elmélyítése mellett a szervezet kulturális jellegének megfelelõen - a lourdes-i napokat kivéve - zarándoktársainktól szabadegyetemi elõadásokat hallgattunk délutánonként a buszban. Osztie Zoltán atya a liturgiáról, Hefter László Ferenczy-díjas üvegmûvész a román, a gótikus, reneszánsz kor üvegmûvészetérõl, Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató a néprajzi kutatások jelentõségérõl, Gülch Csaba újságíró a nyugati magyar irodalomról, Áldozó István levéltáros az európai kereszténydemokrácia történelmérõl tartott színvonalas elõadást. A lelki és szellemi gyarapodás mellett a felsorolt városokon kívül Miláno, Carcassone, Marseille, Cann, Nizza, Verona látnivalóiban gyönyörködtünk.

Visszatérve az evangelizáció lehetõségeihez, Gyõrben kulturális rendezvényeinket is az evangelizáció szolgálatába állítjuk. Az elõadások, kerekasztal-beszélgetések világi témái Istenre irányultságukkal, az emberközpontú keresztény értékek megmutatásával a nem hivõk számára is gondolatébresztõk lehetnek. Evangelizálni, "tanítvánnyá tenni" ugyanis nem a hívõket, hanem a nem-hívõket kell; rendezvényeinknek tehát mindenki számára: hívõ, nem-hívõ számára egyaránt hozzáférhetõvé kell válni. Ezért a gyõri KÉSZ megalakulásától kezdõdõen keresztény értékeinket bemutató nyitott szellemi centrumként mûködik. Tavaly az "Erkölcs" címû rendezvény-sorozat keretében a társadalmi élet különbözõ területeinek az erkölccsel való kapcsolatát mutatták be elõadóink: Pápai Lajos püspök úr "Kereszténység és erkölcs", Bolberitz Pál "Nevelés és erkölcs", Rabár Ferenc "Gazdaság és erkölcs", Martonyi János "Politika és erkölcs", Sólyom László "Alkotmány jog és erkölcs", Meszleny László Nyerges Csaba, Feledy Péter és Kelemen Miklós újságírók írott és elekronikus sajtó és az erkölcs címmel tartott elõadásokban mondták el véleményüket. Tavalyi nagysikerû záró elõadásunkat Víz László tartotta a torinói lepelrõl. Az idei rendezvények közül zsúfolásig telt hatalmas elõadóteremben hallgattuk Balczó András öttusa olimpiai- és világbajnok "Sport, politika, hit", Eperjes Károly színmûvész "Az igazat mondd, ne csak a valódit", Czirják Árpád kolozsvári érseki helynök "Csíksomlyó és a magyarság", Papp Lajos szívsebész "Kereszten át a gyógyuláshoz" címû elõadását. A gyõri KÉSZ-nek hagyományosan évenként ismétlõdõ négy rendezvénye van: ilyen április 8-án az Antall József emlékünnep, augusztus végén a Barankovics emlékünnep, november hónapban a jótékony célú hangverseny és január utolsó szombatján a jótékony célú bál. Ebben az évben augusztus 27-én harmadik alkalommal szerveztünk Barankovics emlékünnepet, melyen - ugyancsak - hagyományosan tart elõadást Orbán Viktor miniszterelnök és Pápai Lajos megyéspüspök; rajtuk kívül meghívott vendégeink voltak Dávid Ibolya miniszter asszony, Harrach Péter miniszter úr Varga László képviselõ úr és Semjén Zsolt helyettes államtitkár úr. 6 napja tartottuk hagyományos, kirobbanó sikerû, jótékony célú hangversenyünket a Gyõri Nemzeti Színházban - idén a hetedik alkalommal. A környezõ városok KÉSZ szervezetei is szép számmal hallgatták Pitti Katalin 25 éves jubileumi operaházi gálája köré szervezett hangversenyt. Díszvendégünk Áder János elnök úr, fõvédnök -hagyományosan - Antall Józsefné, védnök: Pápai Lajos püspök úr volt. A Gyõri Filharmónikus Zenekart hetedik alkalommal is Medveczky Ádám vezényelte. A bevétel fele az általunk 1994-ben létrehozott "Gyõri Nemzeti Színházért - KÉSZ Alapítványt" támogatja, másik fele szervezetünk kiadásait fedezi. Az alapítvány Szent István-díjat létesített, melyet a Gyõri Nemzeti Színházban kiemelkedõ mûvészi teljesítményt nyújtó mûvészek kapják; pénzbeli jutalommal, a Ferenczy-díjas Hefter László üvegmûvész által alkotott emlékplakettel és a gyõri Kódex Nyomda által készített díszoklevéllel jár. Másik alapítványunkat, a Szolgálat - KÉSZ Alapítványt 1995-ben hoztuk létre, tevékenységét hosszú távra fogja lekötni az építendõ Szent Tarsicius karitatív gyermektábor. A Szolgálat - KÉSZ Alapítvány javára minden év januárjának utolsó szombatján - egy millió forint körüli bevételt eredményezõ - hagyományos jótékony célú bált szervezünk, melyen a zenét a Bergendy Szalonzenekar szolgáltatja.

A "Hogyan evangelizáljunk?" kérdésre a harmadik válasz: a közéletben személyes és intézményes szerepvállalással. Ha a közéletben hitelesek vagyunk az emberek számára, akkor az általunk vallott értékrendet tesszük vonzóvá. A közéleti szerepvállalást a Szentatya a Christifideles laici címû enciklikában nemcsak jogként fogalmazza meg, hanem kötelességünkké teszi, amikor ezt írja: "A világi hívõk a személy és társadalom szolgálatának már elõzõleg jelzett irányát követve, az evilági ügyek keresztény szellemû intézése során semmi módon nem mondhatnak le a "politikai életben" történõ részvételrõl, vagyis arról a sokrétû és szerteágazó gazdasági, társadalmi, törvényhozói irányítási és kulturális munkáról, amelynek célja szerves és intézményes módon a közjó elõmozdítása. Amint a szinódusi atyák is többször megerõsítették, mindenkinek és minden egyes személynek joga és kötelessége részt venni a politikai életben, bár ez különbözõ, egymást kölcsönösen kiegészítõ formákban, fokozatokban, feladatokban és felelõsségekben jut kifejezésre. … az az igen elterjedt vélemény - írja a Szentatya - ami a politikát az erkölcsi veszély szükségszerû helyének tekinti, semmiképpen nem igazolhatja a keresztények közügyekkel szembeni közömbösségét vagy tartózkodását." Ki merné ezek után azt állítani, hogy a Szentatya nem "kampányol" a keresztény értelmiségi közéleti szerepvállalása mellett?

A gyõri KÉSZ meghallgatva és megtartva az intést, ebbõl a megfontolásból vitte végig az országban a választások elõtt azt a kerekasztal-beszélgetés-sorozatot,
melyet 16 városban tartottunk,
melynek címe: Milyen jövõt szeretnénk? Fiatal politikusok a konzervativizmusról
melynek résztvevõi: Orbán Viktor miniszterelnök úr, továbbá Semjén Zsolt helyettes államtitkár úr, Pusztai Erzsébet államtitkár asszony és Herényi Károly képviselõ úr voltak,
s melynek célja az volt, hogy a kommunizmus alatt elhazudott konzervativizmust, mint választható értékrendet mutassuk be a magyar polgároknak. Megmutattuk, hogy - mint azt az angol kortárs Scruton írja: A konzervativizmus az egyénrõl vallott nézetek egyik modern változata, tehát semmiképpen nem hasznavehetetlen, ósdi, maradi, pókhálós, reakciós értékrend. S végül célunk volt megmutatni, hogy igenis vannak kapcsolódási pontok a konzervativizmus és nemzeti szabadelvûség között, ahogy miniszterelnökünk fogalmazott e rendezvényeken: ha feltennénk a kérdést, hogy tudna-e együtt kormányozni a nemzeti szabadelvû Deák Ferenc és a konzervatív-kereszténydemokrata Barankovics István, bizonyára senki nem válaszolna "nem"-mel.

Tisztelt Kongresszus!

Isten kegyelmébõl az 1998. májusi választásokat követõen a keresztény értékrendet õrizendõ és ápolandó értékként kezelõ polgári kormánya alakult Magyarországnak. Ezt erkölcsi támogatásban részesíteni továbbra is kötelességünk. Ezért 1999. januárjától felújítottuk a kerekasztal-beszélgetéseket; ebben az évben 12 városban hallgatták a Milyen jövõt szeretnénk? Válaszol a polgári kormánykoalíció címû rendezvényünket. Ezzel kapcsolatban hálásan köszönöm a helyi KÉSZ csoportok szervezõ munkáját. A kontinuitást a választások elõtti kerekasztal-beszélgetésekkel Semjén Zsolt helyettes államtitkár személye biztosítja, aki mellett változó miniszter-párosokkal járjuk az országot, gyakorlatban megcáfolva azt az MSZP-s szlogent, hogy a kormány stílusa a monológ, az MSZP-é a dialógus. Az igazság minden körülmények között való képviselete keresztény kötelesség. E rendezvényeinken a párbeszéd alkalmas a tisztánlátásra, az igazság megismerésére, az MSZP-s, SZDSZ-es csúsztatások felfedésére, hazugságok cáfolatára. Engedjenek meg egy példát és kérem, hogy adják tovább az ezzel kapcsolatos igazságot! Tapasztalhatjuk nap mint nap a nyugdíjasok felbújását, a nyugdíjemeléssel kapcsolatos elégedetlenség szítását. A Népszava október 11-i számában a következõ nagybetûs cím látható: "Tartós lemaradásban a nyugdíjak vásárló értéke". Fadgyas Gábor nyugdíjakról szóló cikkéhez egy grafikont is mellékeltek, valós adatokkal, a hozzátartozó cikk azonban nem ezekrõl a valós adatokról szól. A grafikon a rendszerváltás 10 éve alatt évenkénti lebontásban mutatja az infláció, a keresetnövekedés és nyugdíjemelés valós adatait. Az átlag újságolvasó nem merül bele egy grafikon tanulmányozásába, hanem inkább elolvassa a hozzátartozó újságcikket, mely a szóbanforgó esetben csúcsztatásokat, hazugságot tartalmaz. Elfelejtette megírni, hogy a grafikonból kiolvashatóan a nyugdíjak legnagyobb vásárlóérték-vesztése a Horn-Kuncze kormány alatt 1995-ben volt: 12,8 %. Ugyanis igaz, hogy 15,4 %-os nyugdíjemelést adtak, de 28,2 %-os infláció mellett. 1996-ban pedig a nyugdíjak vásárlóértékének vesztése 11 % volt, mert igaz, hogy 12,8 %-os nyugdíjemelést adtak, de 23,6%-os infláció mellett. Sem az 1995-ös 12,8 %-os vásárlóérték-csökkenés, sem az 1996-os 11% vásárlóérték-csökkenés ellen nem volt olyan sajtóhadjárat, mint a 2000-re tervezett 2 %-os vásárlóérték-növekedés ellen. Ki érti ezt? József Attila Thomas Mannak, mi a Népszavának és a hasonló csúsztatásokat alkalmazó médiumoknak üzenjük, hogy: "…az igazat mondd, ne csak a valódit…" Országjáró kerekasztal-beszélgetéseinken a polgárok az igazságot ismerhetik meg.

Végezetül: sokat beszéltem igazságról, tanúságtételrõl, evangelizációról. Az evangelizáció vagyis a keresztény élet hirdetése akkor a leghitelesebb, egyben a legeredményesebb, ha tetteinkkel állunk Jézus Krisztus, a Szeretet szolgálatában. Hogyan valósítsuk meg ezt mindennapjainkban? Egy ismeretlen költõ tömörségével válaszolok:

Azért van síró, hogy vigasztald,
az éhezõ, hogy teríts neki asztalt.
Azért van seb, hogy bekösse kezed,
vak, elhagyott azért van, hogy vezesd

Azért van annyi árva üldözött,
hogy oltalmat nyerjen karjaid között.
Azért roskadnak mások lábai,
hogy terhüket te is segíts hordani

Az irgalmat kínok fakasztják.
Mélység felett van csak magasság.
Hogyha más gyötrõdik, szenved - azért van
hogy te befogadd szívedbe boldogan.

Megmutattad néha legalább
hogy lelked által enyhült, szépült a világ?
Vagy tán kezedtõl támadt foltra folt
ott is, hol eddig minden tiszta volt?

Mi vagy?
Vigasznak, írnak szántak,
menedéknek, oszlopnak, szárnynak.
Valahol rég … siess … keresd,
Ki van jelölve a helyed.
Csak ott leszel az, aminek Isten szánt,
másként céltalan lesz az életeted,
s a sors ekéje bármily mélyen szánt,
mag leszel mely kõre esett.
Elkallódott levél leszel,
mely a címzetthez nem jut el.
Gyógyszer, mely kárba veszett,
mit sohasem kap meg a beteg.
Rúd leszel, de zászlótalan,
kalász leszel, de magtalan.
Cserép, melyben nem virít virág,
s nem veszi hasznát sem az ég, sem a világ.